HOGY MI IS A KÖZépPONT?
honlap nyitokepek 2019marc
Röviden: Önfenntartó szellemi, közösségi tér, alkotóműhely és adománybolt.
És kicsit hosszabban:
Egy tér, amely több dolognak is teret ad, több dolgot fog össze és kapcsol egy középpontba: 
- Elsősorban képvisel egy szellemiséget, mely természetesen közös szellemi munkában is megnyilvánul. Ezért e hely egyfajta szellemi műhely, vagyis: SZELLEMI TÉR.
Bővebben


FRISS HÍREK


asztalSzeretnék megosztani veletek egy-két gondolatot a karácsonyt megelőző időszak kapcsán.
A karácsony egy csodás időszak. Láthatóvá válik sok minden általa. A legizgalmasabb része, hogy felszínre hozza azt a bennünk lévő vágyat, hogy szeressünk, hogy szeretve legyünk.

Persze ez sok álságot is előhoz, és erről is szeretnék most írni majd, de van egy nagyon fontos elem, ami az igazi csoda. Ez pedig az előbb említett vágy, illetve igény. És bárki bármit mondhat, ez jelen van. Tulajdonképpen ez mozgat mindent.

Ez a szeretet, a boldogság és a béke utáni vágy. Mindannyian erre vágyunk, ezt keressük. És bármit is teszünk, ez hajt minket. Lehet ezt cáfolni, de ezt csak az teszi, vagy tudja megtenni, aki felszínesen néz körbe. Ha mélyebbre megyünk, mindenhol megtaláljuk ezt a motivációt. Igen, még a rossz dolgok mögött is. Hiszen talán pont a fent említett szeretet- vagy boldogságkeresés, illetve ezek hiánya az, ami ezekre a dolgokra késztet minket. …

Oly buzgón akarunk sokszor jót tenni, és oly fontos, hogy mások is jónak lássanak, hogy gyakran nem is gondoljuk át, mit teszünk. Erre példa, azt hiszem, az adományboltban tapasztalt utolsó napok pánikszerű adományozási őrülete is. Sokan, azt hiszem, azt gondolják, hogy így év végén, karácsony kapcsán kell még tenni valami jót. Jót egyfelől magammal, hisz rendet teszek, megszabadulok attól, ami felesleges, másfelől másokkal, hiszen "adok". Ezt a gondolatot aztán tett is követi. Zsákba dobálás, gyors pakolás, és uccu le az adományboltba vagy más egyéb gyűjtőhelyre azasztal2 egész pakk. És máris le van tudva a jótett. Elképesztő dolgok és elképesztő mennyiségben kerültek így az ünnep előtt hozzánk is. Használhatatlan, koszos ruhák, nyári tárgyak tömkelege. Nem beszélve a 22-én lehozott karácsonyi ezek-azokról. Rossz, törött díszek, mikulásfigurák, nem működő fénysorok stb. És ezek egy része zárás előtt nem sokkal. Vagyis fogalmam sincs, mit gondoltak az adományozók, kinek, mikor fog ez örömet szerezni, kihez és hogyan jut majd el, nem beszélve arról az alapkérdésről, hogy minek!? De mesélhetnék a félkezű babák és koszos plüssök érdekes történetéről is. Mindez olyan mennyiségben, hogy miközben kiszolgáltuk a betérő vásárlókat, nem is igazán sikerült a csomagokba belenézni. Nem beszélve arról, hogy sokan rohanva épp csak bedobták a zsákokat, boldog karácsonyt kívánva. Volt olyan eset is, ahol amikor jeleztük, hogy bizonyos dolgokat nem tudunk fogadni, kisebb botrányt rendezett valaki, mondván, hogy nekünk az a dolgunk, és nem hogy örülnénk annak, hogy valaki behozza ide az adomány tárgyakat stb. Majd egy laza mozdulattal behajította az ajtón a három zsák szinte szó szerinti szemetét. Tehát ez is a karácsony, ez is a szeretet. Tudom, hogy ez mozgatja a dolgokat, de mégis azt gondolom, lehet ezt átgondoltabban is, vagy inkább azt mondom, szívből is tenni. Ez a sok energia, ami elfolyik, használhatna valami valóban jót is. Van néhány nagyon egyszerű dolog, amit megtehetünk. Lehet például kérdezni. Kérdezni, hogy mire van szükség és hol. Lehet érdeklődni afelől, hogy mit is tudnánk tenni valójában. Lehet magunkba nézni és átgondolni, ki is vagyok én és milyen képességeim vannak, azok mire használhatók. És lehet ezekről egy egész életre vetítve gondolkozni. Nem csupán az évnek erre a rövid szakaszára koncentrálva. Millió jó példa van. Nézzünk körbe. Vagy csak egyszerűen hallgassunk a szívünkre, de valóban a szívünkre.

Köszönjük azoknak, akik így téve adományoznak, mert erre is számtalan példa volt ebben az időszakban is. Köszönjük a jó minőségű, használható, idényszerű tiszta ruhákat, játékokat. Köszönjük a nógrádi gyerekek nevében a felajánlásokat, a csomagolást, a babakészítést. És köszönjük az idősek nevében a mézeseket, a jászolkészítést, az angyalvarrást, a szaloncukor-beszerzést, a zöld ágak beszállítását és persze a csomagocskák eljuttatását is a megfelelő helyekre. Köszönjük az adventi együttléteket a zenészeknek, a mesélőknek, a készítőknek és mindenkinek, aki velünk töltötte ezen szép délutánokat. Vagyis köszönjük a szeretetet, amit megosztottatok velünk és mindenki mással, és köszönjük, hogy mi is megoszthattuk veletek.

Sáfrány Zsuzsa
2019. január 22.