Ajánlás, és út az egészségesebb életmód felé

A csírák

Ősidők óta nagy tisztelet övezi az „életerőt” hordozó magot, a CSÍRÁT, amely az új élet kezdetét jelképezi. A mai Magyarország területére a gabonacsíráztatás a bronzkor elején a gabonatermeléssel egy időben jutott el. A XVIII. században a hajózás legtragikusabb betegségei közé tartozott a skorbut, amit a híres Cook kapitány csíráztatott árpából készített itallal gyógyított.

A csírák fogyasztása egyszerű út az egészséges táplálkozáshoz. Minden csíra „egészségbombaként” segíti a szervezetet. Részt vesz a salaktalanításban, a legyengült szervezet roborálásában, az immunrendszer helyreállításában és a vitalitás fokozásában. A csíra hatalmas mennyiségű enzimet tartalmaz, amik komplett katalizátorok, ellenőrzik a szervezet összes kémiai reakcióját. Születésünkkor egy adott mennyiségű enzimmel már rendelkezünk, aminek ki kellene tartania életünk végéig, de a helytelen életmód, a rossz táplálkozás és a betegségek óriási mennyiséget fogyasztanak el szervezetünkből. Így szükségessé válik az enzimek pótlása, a legegyszerűbb bevitel a csírákban található természetes módon. Nyers ételt enni abban a formában, ahogy a természetben található egész évben.

Csíráztatni lehet gabonaféléket, hüvelyeseket, olajos magvakat és zöldségféléket. A nedvesség és hő hatására előbújó, magas rosttartalmú csírákban koncentráltan és könnyen emésztető formában találhatóak meg a létfontosságú fehérjék, ásványi anyagok és vitaminok, valamint enzimek és antioxidánsok. A csírák kiváló forrásai az A; B-komplex (B17 vitamin pusztítja a rákos sejteket), C-,D-,E-,K-,U vitaminok és ásványi anyagoknak: pl.: kalcium, magnézium, foszfor, klór, kálium, nátrium és szilícium. Többszörösen telítetlen zsírsavak is megtalálhatóak bennük, (linolsav, linolénsav) ezeket, a zsírsavakat nevezzük esszenciális zsírsavaknak. Hiányuk bőrgyulladást, bőrkiütést okoz.

A csírák 25%-kal több kalóriát tartalmaznak, mint a hús, de nem hizlalnak, mert nincs bennük zsír, koleszterin, hormon, antibiotikum és 100%-ban emészthetőek. Nagyon fontos, hogy kizárólag vegyszermentes magokat csíráztassunk.

A csíráztatás reneszánszát kezdi élni az emeletes műanyag csíráztató edény, ahol egyszerre több csíranövény is nevelhető. De megfelel bármely edény, tálka, tálca, vagy akár pohár vagy befőttesüveg is, ami van otthon.

A csíráztatás menete:
Megmossuk a magokat, beletesszük egy zárt aljú tálkába. Engedjünk rájuk minimum annyi vizet, hogy az ellepje őket. Addig maradnak a vízben, míg megduzzadnak. (kb. 12óra) A megduzzadt szemeket folyóvíz alatt öblítsük le, és helyezzük el a csíráztató edényünkbe.

Öntsünk kozmetikai vattakorongra, vagy papírkéztörlőre langyos vizet, csak épp ellepje, ne tocsogjon a vízben. Szórjunk rá magokat és folpackkal, amit kilyuggatunk néhány helyen, hogy ne fülledjenek be, letakarjuk.
Sötét hely lehet egy fiók is, vagy a konyhaszekrény egyik polca. Ez esetben szellőztessünk és nézzük meg a nedvességtartalmat. A zsázsa magot nem kell beáztatni csak a babot, borsót, lencsét, kemény magokat.

Csíráztatás otthonFontos a csíráztató tál elhelyezése is. Sötét helyen a csírák világosak lesznek és B2-vitaminban gazdagok. Világosban a csírák zöldek lesznek és C-vitaminban gazdagok. Ideális csíráztatási hőmérséklet: Gabonafélék: 17-21 °C Rizs, babfélék, napraforgó, 20-22 °C Csíráztatás időtartama: 3-6 napig tart.

Hol lehet beszerezni a magokat? Nagyobb élelmiszeráruházakban, gyógynövény és vetőmag üzletekben. Piacon és otthon a kamrában is találhatunk magokat.

További jó egészséget kívánok!
Szabadfalvi Éva életmód és táplálkozási tanácsadó